Még tavaly télen utaztam Ciprusra meglátogatni a húgomat, Andikát és Alexet. Nagyon jó volt az együtt töltött egy hét és olyan jó december elején kiszakadni a hidegből és kicsit belecsöppenni a késő őszi időbe. Amikor még simán pulcsiban, esetleg néha rövid ujjuban mászkálni, kinn reggelizni a teraszon. Szeretem, hogy ilyen lehetőségek vannak már.
Az első két napot a hegyekben töltöttük. A Troodos-hegység Ciprus legmagasabb hegysége. Első nap Kalopanayiotisba, és Kakopetriába mentünk el. Mindkét kis falu nagyon édes, bájos… Ez a kis falu egész magasan feküdt a hegyekben, néhol olyan szűkek voltak az utak, hogy azt hittük, hogy el sem férünk majd.
Kakopetria pedig egyszerűen csodálatos. Az az édes kis belváros, a szűk utcákkal, ahol igazából csak gyalogosan lehet közlekedni, egészen varázslatos.
A szállásunk Troodosban volt, ahol nagyon hideg lett. Reggel csak 3 fok volt, esett az eső, így sajnos nem tudtunk elmenni egy kis trekking túrára. Furcsa is volt ez Cipruson, ahova tavaszolni jöttem, nem pedig megfagyni a 3 fokban.
Helyette elmentünk a Kykkos kolostorba, ami Alexnek egészen fantasztikus élmény volt. Nekünk is, de neki még inkább. A kolostorban ugyanis egy román atya mesélt nekünk a templomról. Alex kapott szentelt kenyeret, hagyhatott ott egy kívánságlistát is. nagyon boldog volt!